Dr. Füzes Edit: Allergiák biorezonanciás kezelése

A III. BICOM rezonancia szeminárium kivonatolt anyaga, mely a Magyar Honvédség Központi Honvédkórházában hangzott el 2005.09.30-án.

Azt a felkérést kaptam, hogy az allergiák biorezonanciás kezeléséről tartsak egy előadást kiemelve a saját tapasztalataimat.

Előzetesen szeretném elmondani, hogy 1996 áprilisától dolgozom Bicom 4.1-s készülékkel. 1997 szeptemberéig 1 db BICOM 4.1-sel dolgoztam, ma már 4 db gépet üzemeltetek Kártyik Zsuzsanna dr.-nő kolléganőmmel,és három asszisztensnővel.

A gépet kezdettől fogva allergiák kezelésére használjuk, egyéb lehetőségeit csak a közvetlen család gyógyítására korlátozzuk.

Még egyetemista koromban ragadt meg bennem az az örök érvényű aforizma, hogy a terápiában azért kellenek a sémák, hogy legyen mitől eltérni, ha a helyzet úgy kívánja. Éppen ebből a meggondolásból én most azt a sémát gondoltam megosztani Önökkel, amit mindig használunk, s gyakran önmagában, minden változtatás nélkül sikerre vezet egy-egy allergiás beteg kezelésénél.

Hogy még egy közmondást is idézzek: “az ördög a részletekben rejtőzik”. Éppen ezért szándékomban áll néhány olyan részletre is felhívni a figyelmüket, amely nekünk fejtörést, nem egyszer nehéz perceket okozott, hogy Önöknek legalább ezek ne okozzanak nehézséget.

Az első találkozás alkalmával minden esetben leírjuk a beteg panaszait, a tünetek fennállásának tartamát, a rendszeresen szedett gyógyszereit, kenőcseit stb.

A vizsgálatot 1997 óta SeliTest-tel végezzük. Gyorsasága és megbízhatósága miatt szeretjük. A diagnosztikához -zömében- Schumacher-féle ampullákat használunk, de jó néhány, saját készítésű mintát is rendszeresítettünk a mindennapos vizsgálatokhoz. Az általunk tett kiegészítés pusztán empírikus alapon történt, úgy is mondhatnám, hogy minden újabb vizsgálati mintának van története, mindig valamilyen terápiás buktató hívta fel a figyelmet arra, hogy hiányos a vizsgálati sor. A Schumacher féle pollensorozatot ( ami Innsbruckban készül) néhány mintával ki kellett egészítenünk a növényvilágunknak megfelelően.

Különleges helyet foglal el a sorban a parlagfű pollenje. A parlagfű pollenjét évente szedjük és szárítjuk. 1998 óta minden évjáratú minta benne maradt a sorban, tekintettel arra, hogy ez volt az egyedüli olyan pollenózis, amely esetében azt tapasztaltuk, hogy a különböző évjáratban szedett pollenre nem azonos módon mutatnak allergiát a betegeink. Ennek a megfigyelésnek a magyarázatát nem tudom, de csak két lehetőséget tudok elképzelni:

  • Ad 1. hogy a növény genetikai tulajdonságai évről évre változnak egy kicsit, és ez befolyásolja az allergenitását is,
  • Ad 2. esetleg több alfaj is van a természetben.

Nem tartunk a vizsgálati minták között kozmetikai- és tisztítószereket. Azért, mert olyan gyorsan változik a mosó-, tisztító-, és kozmetikai szerek összetétele, hogy megoldhatatlan feladat naprakésznek lenni belőle. Megkérjük a beteget, hogy otthonról hozza be az általa -aktuálisan- használt tisztálkodási, tisztító és mosószereit, így nem fordulhat elő, hogy valami marad a beteg környezetében, ami nap, mint nap irritálja. A lakásban élő háziállatokat is megvizsgáljuk. A bent élő állatok füle mögül tépetünk ki néhány szálat, s azt is megvizsgáljuk. Nem minden esetben találunk teljes egyezést az előre gyártott ampullák és a valóság között.

A gondosan felállított diagnózis képezi a sikeres kezelés alapját. Mi minden esetben szigorú diétát kérünk a betegektől, mindent eltiltunk tőlük, amit az első vizsgálat alkalmával antigénnek mérünk, valamint azt is kérjük, hogy a környezetében levő allergiát kiváltó ágyneműt, kozmetikai-, mosó-, és tisztítószereket, távolítsa el. Régebben kísérleteztünk azzal, hogy karencia (=eltiltás) nélkül kezeljünk betegeket, de rá kellett ébrednünk, hogy a betegek közérzete nem javul olyan látványosan, mint karencia mellett. Több éves tapasztalatom alapján bátran állíthatom, hogy a betegeink igen sok mindenre hajlandóak annak érdekében, hogy jobban érezzék magukat.

Amikor elkezdtem foglalkozni a biorezonanciával, volt bennem félelem, hogy a gyerekek majd ellopnak, megesznek mindent, amit nem szabad, de látni kell, bámulatosan okosak, már 3-4 éves korban napra készen tudják, hogy mit szabad enniük és mit nem, s azt be is tartják.

A kezelések során megkíséreljük az optimális 5-10 napos periódusokat betartani, ha csak egy mód van rá. Minden kezelés előtt vezető-, és quadrans-értéket mérünk. Ez alapján alapterápiát, máj-, és vese-méregtelenítő terápiát alkalmazunk, majd követő terápiákat.

A Péter Schumacher által leírt vezérelv, hogy penészgomba allergia fennállása esetén a terápia nem halad, minden esetben igazolódni látszik a mi praxisunkban is. S éppen ezért a kezelések időrendi beosztásában elsőbbséget élveznek a penészgombák. Itt szeretném közbevetőleg elmondani, azt a megfigyelésemet, hogy csak azok a betegek fulladnak, akiknek növényi penészgomba allergiájuk is van. Amennyiben csak pollenallergiája van egy páciensnek, bármennyire is súlyosak a szénanáthás tünetei, ezek nem társulnak nehézlégzéssel.

A betegeink igen nagy %-a Candida albicans gombára is mutat allergiát. A kezelést ennek a gombának a biorezonanciás kezelésével kezdjük, s minden esetben Nystatint is írunk a betegeknek, melyet 1 hónapig, 2 billió egységes Acidophilust 3 hónapig szedetünk velük.

Nem szeretnek bennünket nagyon, mikor a csokoládé, cukorka, aszalt gyümölcs, édes szörpök, méz mellőzésére kérjük őket.

A hagyományos orvoslásban azt olvasom, hogy allergiás hajlamot örökölnie kell a betegeknek, és a körülmények szerencsétlen alakulása okozza, hogy effektív tünetei lesznek. Ezt én egyre inkább úgy látom, hogy a Candida albicans gomba, belekben való elszaporodása az a bizonyos “szerencsétlen körülmény”, mely az allergiás diatézisű egyénből, allergiás beteget formál.

A Candidiasis meglehetősen színes tünet-együttesét látjuk a rendelőben. Itt csak néhány példát említenék.

Jó néhány csalángöbös beteg gyógyult már meg a candidiasis megszüntetésével. Jellegzetes ezekre a betegekre, hogy a Prick-, és specifikus IgE eredményük negatív.

Igen gyakran jönnek hozzánk súlyfejlődésben lemaradt kicsik. A legtípusosabb anamnaesis, hogy normál, vagy nagy súllyal született babák fejlődése 4-6 hónapos korban egyszer csak leáll, s nem egyszer 1 éves korukra a születési súlyuk kétszeresét is alig érik el. Mivel a hossz-növekedésük nem károsodik, 14-16 hónapos korukra riasztóan soványak, s tipikusan 3 súly-percentil alatti súlyhoz, 50 hosszpercentil társul. Étvágyuk változó, egyszer normálisat, máskor étvágytalanságot mondanak a szülők. Gyakran hasmenést is tapasztalunk, de székrekedés is előfordul. Még tovább rontja az összképet a nagy, levegővel felfújt has. Mire hozzánk kerülnek, már szinte 100 % -uk hypo-, vagy anti-allergen tápszert kap, s számtalan negatív széklettenyésztési eredményük van. Hihetetlen nagy élmény, hogy 2-3 hét után megszűnik a széklettel kapcsolatos problémájuk, jól esznek, s jól alszanak. Mire a 3 hónapos controllra jönnek, egész emberes kinézetük van, általában elérik a 25 súlypercentilt is.

Még egy jellegzetes betegcsoport az óvodásoké, az ő vezető panaszuk az igen gyakori hurutos megbetegedés. A normális állapot akkor borul fel, amikor valamilyen hurutos betegség miatt kapnak antibioticumot, lehetőleg harmadik generációs cefalosporint, mely hatására beindul a candidiasis. A következő lépcsőben emiatt lesz egy kis krónikus nyálkahártya-duzzanatuk, ami bármely fertőző agensre sokkal fogékonyabb, mint az egészséges nyálkahártya, s az első vírus, vagy baktérium megbetegíti, ami rákerül. Ez óvodában, ahol egymás szájában játszanak, egyáltalán nem nehéz. Most újra antibioticum, és beindul a mókuskerék. 1 hétig antibioticumot szed, mely a superinfectiókat megszünteti, de a candidiázis további térhódításának kedvez.. 1 hétig viszonylag jól van a gyermek, de további 1 hét után ismét valamilyen superinfectio következik.

A Candida albicans kezelés befejezése után sorra vesszük az egyéb penészgombákat és az ábrán látható módon egyenként kezeljük, 1 alkalommal legfeljebb 3 antigént.

Visszakanyarodva az allergiakioltás kérdéséhez: 1996-ban úgy kezdtük, hogy csak a bázis allergéneket kezeltük, s a másodlagos allergének spontán megszűnését reméltük. Az eredmények nem voltak olyan gyorsak, mint amit a betegek és mi is vártunk. Nem hagyhatom figyelmen kívül azt a momentumot sem, hogy a betegek némi hitetlenséggel, mondhatnám szkepticizmussal viseltettek a bázis allergének kezelését hangsúlyozó technika iránt. Értem én a bázis allergének kezelését hangsúlyozó gondolatmenet logikáját, de -valószínűleg- tudásbéli hiányosságom, valamint a betegeim és magam türelmetlensége volt az oka, hogy hamarosan a másodlagos allergéneket is megkezeltük.

Voltak kísérleteink egyéb programok önálló használatával is. Értem ez alatt a 8x erősítésű Ai -s 999-s, 64x erősítésű Ai -s 998-s, H + Di-s 997 -s programokat. Elvitathatatlan előnyük e programoknak, hogy nagyon egyszerű a kivitelezésük, nem okoznak átmeneti állapotrosszabbodást még diétahiba, vagy pollenszezonban való alkalmazás esetén sem, de azt tapasztaltuk, hogy az élelmiszer adalékanyagok esetén néhány hónap, pollenek, élelmiszerek esetén néhány év múlva visszatért az allergia.

Túl ezen, még ott volt az ekcémások -minden tekintetben- speciális csapata. Újra és újra szembesülni kellett a ténnyel, hogy a fenti kezeléssel a bőrük állapota nem javult az elvárt mértékben.

Az ekcémások gyógyítása nekem a szívem csücske, már csak azért is, mert fiam igen súlyos endogén ekcémája révén kerültem először kapcsolatba a módszerrel. Ezek a betegek az év minden szakában, a nap minden órájában rosszul érzik magukat, mert az állandó, alig csillapítható viszketés miatt nem pihenik ki magukat éjszaka, emiatt fáradtak, ingerlékenyek nap-közben. Az én fiam 5 éves korában nem vett játékot a kezébe, hogy legyen 2 szabad keze vakarni. Ez a betegség éveken át nehezedik a beteg testére és lelkére, s csak azt várja mindenki, hogy majd egyszer “kinövi”. Eközben egyre erősebb steroidokat kennek, különféle antihisztaminokat próbálnak ki, s az eredmény mindig várat magára. Peter Schumacher könyvében írja, hogy minden ekcémás vagy tej-, vagy búzaliszt allergiás, gyakran Candida albicansra kialakult allergiával súlyosbítva. Minden esetben ezt látjuk mi is.

A betegek külleme annyira jellegzetes, hogy néha blick-diagnózísra csábítja az embert. A tej-allergiások nagyizületi hajlító felszíne és arca kiütéses, a búzaliszt allergiásoknak a nagyizületek feszítő felszíne és a szemhéja, míg a Candida albicans allergiásoknak a nyaka, füle mögötti terület, a csöves csontok fölötti bőr kiütéses és a szájzugban látunk rhagadokat. A körültekintő diagnózis, precíz diétás utasítás, és az előadásban felvázolt terápia szinte minden esetben látványos sikerre vezet.

Ennél a betegségnél különös jelentősége van a beteg mindennapi környezetének az allergénektől történő megtisztításának, mert a betegséget valóban a tej-, búzaliszt-, vagy Candida albicansra kialakult allergia indítja be, de kellően hosszú fennállás után szinte minden apró allergén fenntartja a tüneteket. Éppen ezért ekcémásoknál sohasem mulasztjuk el a saját kozmetikai, tisztálkodási és tisztítószereinek vizsgálatát. Ezt mindig úgy végezzük, ahogy azt már előbb elmondtam. Nem szabad kifelejteni sohasem a különféle, gyógyszertári kenőcsöket a vizsgálatból. A beteg bőrön minden anyag hamarabb okoz allergiát. Gyermekeknél még a szirupok is veszélyes anyagok a tapasztalatom szerint. Minden valamirevaló allergiás gyermek Claritine szirupra is allergiás, nem úgy a tabletta formára.

Talpon, lábujjakon levő elváltozásoknál nem szabad megfeledkeznünk a cipők formalinos gombátlanításáról sem. Ez manapság igényel némi találékonyságot, mert a formalin méreglistára került és csak körülményesen, kerülő utakon lehet hozzá jutni. Pedig én még nem tapasztaltam más szer hatásosságát.

Még egy fontos momentum: minden esetben megkérjük a beteget, hogy az otthonról hozott minták között legyen csapvíz, méghozzá abból a csapból, ahol tisztálkodni szokott. Ez azért fontos, mert a csaptelepekben megül a vízkő, abban pedig a legkülönfélébb penészgomba. A csaptelepek rendszeres vízkő-mentesítésével sok kellemetlenséget szüntethetünk meg egy-csapásra.

Itt kell szót ejtenünk a hyperergiás reakcióról. Mint tudjuk, 5-7 napos kód-karencia után az allergiás betegek tünetei látványosan csökkennek, de ha ezután az antigénnek – akár-igen csekély mennyiségével érintkezik a beteg, hirtelen, súlyos, állapotromlás jöhet létre. Schumacher, -könyvében- a tejforraláskor a levegőbe kerülő tejmolekulákat, vagy a pékségben szálló lisztszemcséket említi. Láttunk már hyperergiás reakciót, szerencsére ritkán, de minden esetben ekcémás beteget érintett. Manapság azt tapasztalom, hogy az összes allergiás közül ők gyógyulnak a leglátványosabban, s ha okoznak is néha fejtörést, az csak abban áll, hogy megleljük azokat az irritáló tényezőket, amik körülveszik őket.

1997-től egyre gyakrabban végeztünk Hennecke szerinti allergia- kioltást. Eleinte azt vezettük be, hogy 2-3-szori, Ai-s allergia kioltás után a bázis allergéneket ezzel is megkezeltük, később -pont az élelmiszer adalékanyagokkal szerzett, fent említett, rossz tapasztalataink alapján- a másodlagos allergének esetén is ezt alkalmaztuk. Ez az eljárás vált be nálunk maradéktalanul, az évek során szinte egyedüli kezelési formává nőtte ki magát.

  • Több évre visszamenőleg nem találtunk visszatérő allergiát.
  • Az ekcémások bőre jól reagál
  • Nem volt olyan betegünk, aki korrekt kivitelezés után ne tolerálta volna az allergén expozíciót, legyen az pollen, élelmiszer, vagy kozmetikai cikk.
  • A kivitelezése nem olyan egyszerű, mint az Ai-s, úgynevezett golyós allergia kioltásnak, mikor 2 golyó-elektródát fog a beteg 1-13 percig. Itt a bemeneti elektróda a hát-, nyaktájon van, az antigén ampulla a köldök alá kerül 2 harántujjal, bemeneti pohár üres, s a meridiánok kezdő-, és végpontjaira helyezzük a gombelektródát 10x 1 percig. A kivitelezés egyrészt egy teljes embert kíván, másrészt a 2-3 év alatti gyerekek nehezen tűrik, hogy maceráljuk őket. Ilyenkor néhány gyerekmondóka, vagy ének csodát művel.
  • Még egy dolgot kell tudni erről a kezelésről. Mégpedig azt, hogy amennyiben olyan anyagot kezelünk, amely aktuálisan a levegőben van -ez gyakorlatilag penészgomba, vagy pollen szokott lenni, -a kezelés után 48 órával, 48 órán át felerősíti a tüneteket. Ezt minden esetben elmondjuk a betegeknek, s előre elnézést kérünk a kellemetlenség miatt. Az a tapasztalatunk, hogy még a férfi betegek is viselik ezt a kellemetlenséget, az 5. napon észlelt, látványos javulás fejében.
  • A bázis allergének különleges helyet foglalnak el az allergiák kiváltásában, öngerjesztő folyamatának beindításában és fenntartásában. Mint tudjuk, bázis allergén nélkül nincs allergiás beteg. Ha mégis találunk, érdemes a mérést megismételni, mert valószínűleg valamit elnéztünk az első vizsgálat során. Bázis allergént több alkalommal kezelünk. 2,vagy 3 alkalommal a bázisallergén invertalt hullámával, a harmadik kezelés előtt megvizsgáljuk, mérhető-e még allergia, s amennyiben nem, Hennecke módszerével fejezzük be az allergia-kioltást. Mint ismeretes, invertalt A hullám alkalmazásakor nincs a kezelésnek semmilyen kellemetlen mellékhatása, -még akkor sem-, ha valamilyen hiba csúszott a diétába.

Korábban azt mondtam, hogy a betegeink példamutatóan diétáznak, itt pedig diéta-hibát emlegetek. A látszólagos ellentmondás abból adódik, hogy némely élelmiszeren csak a jelentősebb összetevőket sorolják fel, s néhány apróságról, –mint például tejpor hozzáadása-, nagyvonalúan eltekintenek, s így könnyű beleszaladni egy-egy diéta-hibába. Másrészt mostanában egyre többet lehet olvasni -a bulvársajtóban- az E -számokról. Egyre többször tapasztalom, hogy az élelmiszeripari gyártók nem az adalékanyag számát, hanem kémiai nevét tüntetik fel a csomagoláson. Frappáns megoldás, ha én gyártanék élelmiszert, valószínűleg én is így tennék, de diéta-hibára könnyen ad okot.

Magyarázattal tartozom, hogy miért döntöttünk amellett a séma mellett, hogy legalább 2, bizonyos esetben 3, egymást követő alkalommal invertált A hullámmal, utána Hennecke szerint akupunktúrás pontokon kezeljük a bázis-allergéneket.

A logikánkat a következő tények befolyásolták.

  • Egy részről az a megfigyelés, hogy az invertált A hullám alkalmazása során nem tapasztalunk semmilyen mellékhatást.
  • Más részről, hogy az allergén kioltás csak, -s a csakot itt idézőjelbe teszem- 90-95%-s. Ez a 90-95% a legtöbb betegnél teljes tünetmentességet eredményez, de pont az igen súlyosan allergiás betegeknél insufficiens lehet allergén-expozíció során.
  • A harmadik tény, hogy a Hennecke -féle kezelés 100 %-os biztonsággal oltja ki az adott allergiát.
  • A negyedik, hogy a diéta-hibák lehetőségét figyelembe véve igen súlyos reakciók léphetnek fel, ha bázis-allergént, minden más előkezelés nélkül pusztán így oltunk ki.

A fent leírt sorrend betartásával viszont már csak egy igen csekély, maradék allergia kioltása történik, ami sohasem okoz a kezelés után 2 nappal felerősödő tüneteket. Azt szeretném itt kidomborítani, hogy így minden technikából kivettük az előnyét, s a hátrányát próbáltuk kiküszöbölni.

Azt szoktuk kérni a betegektől, hogy az adott allergén kezelésének befejezése után 2 héttel kóstolja meg azt. Sohasem tapasztalunk tünetet.

Még egy gondolat a diéta megszüntetéséhez.

Minden tej-allergiást megkérünk, hogy ne szokjon vissza a tej-, kakaó-, tejeskávé ivásra. A tejallergiások kb. fele a kezelés előtt sem fogyasztott színtejet, de másik fele nagy hódolója volt a tejnek, kakaónak, s az mégsem lenne hasznos, ha a diéta befejezése után újra reggel, este 1/2-1/2 liter kakaót inna szomjúság ellen.

Egy gondolat erejéig még a bázis allergéneknél maradnék. Lehet, hogy csak olvasottságom hiányos, de még nem láttam sehol leírva, hogy a répacukor is nagyon jellegzetes tüneteket vált ki. Azt tapasztaljuk, hogy a száraz, évszakhoz nem kötött ingerköhögések hátterében igen gyakran áll répacukor allergia, s fordítva is igaz, hogy a répacukor allergiások mindig köhögnek.

Végül, de nem utolsó sorban a pollenallergiások népes táborára jellemző tapasztalataimat szeretném megosztani önökkel.

Mint néhány ábrával feljebb látható volt, sok pollent gyűjtöttünk, és ezzel kiegészítettük a sorozatot. A mi éghajlati viszonyaink között némiképp más a fauna, más a növények aránya, s ami talán még fontosabb, más és több szennyeződés rakódik a pollenekre a levegőből.

Mindig azt mondjuk a betegeknek, hogy nem az a kérdés, hogy egy pollenre kialakult allergiát meg tudunk-e szüntetni, hanem az, hogy minden allergénjét megtaláljuk-e. Szorgalmasan bővítjük a pollen-sorozatot, de a természet sokkal gazdagabb, mint a mi gondolnánk. Biztatjuk a betegeket, hogy bármilyen növényt hozzanak nekünk, ha gyanús, hogy annak közelében panaszuk van. Még így is előfordulhat, hogy hiányos a diagnózisunk.

Ekkor használjuk utolsó előtti lehetőségünket az ismeretlen allergén terápiát, amelynek adatait láthatják a kivetítőn.

Utolsóként szoktuk bevetni a “celluxos” megoldást, mikor arra kérjük a betegeket, hogy a kivetítőn látható módon a celluxot pollencsapdaként alkalmazzák, s ezt használjuk a kezelés során. Ez szinte mindig tünetmentességet hoz, de tudni kell róla, rövid hatású, ha nem csak egy allergén található rajta. S persze, ezt nem tudhatjuk.

Miután már felsoroltam utolsóként szóba jöhető lehetőségünket is, megköszönöm megtisztelő figyelmüket és kérem, hogy terápiás sémámat és közbevetett megfigyeléseimet cáfolják meg, vagy támasszák alá saját tapasztalataikkal, hogy még eredményesebben, gyorsabban, hatékonyabban segíthessünk betegeinken, s nagyobb rész lássék ki a jéghegyből!