Dr. Füzes Edit: Biorezonanciás módszerrel szerzett tapasztalataim allergiás betegek kezelésében

Előadás a Biorezonancia Társaság 1998 évi budapesti kongresszusán.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hallgatóság!

Dr. Füzes Edit vagyok ,1996. ápr. óta használok biorezonanciás készüléket Kiskunhalason.

Rendelőnkben csak allergiás betegségek vizsgálatához és gyógyításához használjuk a BICOM 4.1-s diagnosztikai és terápiás ill. a SeliTest diagnosztikai készüléket.

Jelen előadásomban 42 beteg adatait összegeztem, akik 1997 I. félévében jelentkeztek vizsgálatra rendelőnkben.

Az új betegek tehéntej, búza, Candida albicans, házipor atka, élesztő, tojás, cukor, szója, libatoll, kacsatoll, allergén pozitivitását összegeztük,a másodlagos antigének pozitivitását nem vettük figyelembe az előadásomban. A vizsgált 42 betegnél 98 pozitív eredményt találtunk, mely allergének rangsora a következő ábrán látható.

 

Sor.sz. Allergén megnevezése Esetszám Megoszlási %
1 tehéntejfehérje 16 16.3 %
2 búza allergia 14 14.2 %
3 Candida albicans 12 12.2 %
4 szója 12 12.2 %
5 házipor atka 10 10.2 %
6 tojás 9   9.1 %
7 répacukor 9 9.1 %
8 libatoll 7 7.1 %
9 kacsatoll 5 5,1 %
10 élesztő 4 4,0 %

Összesen:

98 100 %

Az allergének átlaga betegenként 2.

 

 

Más csoportosításban vizsgálva a 42 beteget,

1.     38 %-uk tejallergiás
2.     33 %-uk búzaliszt allergiás
3.     28 %-uk Candida albicansra
4.     28 %-uk szójára
5.     23 %-uk házipor atkára
6.     21 %-uk tojásra
7.     21 %-uk cukorra
8.     16.6%-uk libatollra
9.     11,9%-uk kacsatollra
l0.    0,9 %-uk élesztőre allergiás

Ha tünetek alapján csoportosítjuk a betegeket:

 

1 Rhinitis allergica 11 beteg 24.4 %
2 Ekzema 11 24.4 %
3 Csalángöb   8 17.7 %
4 Asthma bronchiale 8 17.7 %
5 Kis súlyú, chr. hasmanéses 3 6.66 %
6 Colicaszerű hasfájás 2 4.44 %
7 Quincke oedema 1 2.22 %
8 Conjunctivitis all. 1 2.22 %

 Ha életkor szerint csoportosítjuk a betegeket:

 

 

 

0-2 év közötti 9 beteg 21.4 %
2-6 7 16.6 %
6-10 7″ 16.6 %
10-14 1 2.38 %
14-18 1 2.38 %
18 év felett 17 40.00 %

Ha a fenti táblázatra tekintünk, feltűnő, hogy az összes beteg 54,6%-a 0 és 10 év közötti páciens. Még a fenti számsort nézve külön figyelmet érdemel a 9, 2 év alatti gyermek 21.4%-s részesedése . Elgondolkoztató,ha tendenciájában figyeljük a számokat, hogy milyen alacsony életkorra helyeződik a betegség megjelenése.

 

 

4. táblázat:

 

tej búza Candida szója atka tojás cukor libat kacsat élesztő
Rhinitis all. 3 3 3 3 3 1 4 2 3 1
Ekzema 7 3 2 2 2 3 2 1 1 2
Urticaria 4 5 1 3 3 4 1 2 1
Sp.Bronhitis  3 4 3 5 2 2 2 2 1
Kis súlyú 1 1 2 1 1 1
Colica Ps 3  2
Quinck oe 1
Conj.all. 1


Ha az allergiás tünetek és a vizsgált allergének között próbálunk korrelációt vonni, tulajdonképpen csak a tehéntej allergén-szerepe emelkedik ki az ekcémás tünetegyüttes esetében, ill. az, hogy összesen 2 colica-szerű hasfájásos betegünk volt a fenti időszakban,náluk mindig mérhető volt Candida albicansra kialakult allergia, ugyanakkor más bázisallergén-pozitivitást nem találtunk. Egyebekben pedig szembetűnő egybeesés nem volt a bázisallergének gyakorisága és a kialakult tünetegyüttes között.

 

 

A 42 beteg közül 35 betegnek a kezelését végeztük el, ill. fejeztük be.

1 év elmúltával újra vizsgáltuk a betegek egy részét, más részét csak szóban tudtuk kikérdezni állapotukról. A betegeket ezek alapján 4 csoportra osztottuk.

  1. “Gyógyult betegek”: közé soroltuk azokat, akiknek allergiás tünetük a kezelés óta nem volt, antiallergiás gyógyszert tabletta, kenőcs, spray stb. formájában azóta nem használtak.
  2. “Javult” csoportba soroltuk azokat a betegeket, akiknek a kezelés óta tüneteik ritkábban jelentkeztek, vagy a tünetek nem voltak olyan súlyosak, amit az alapján állapítottunk meg, hogy kevesebb alkalommal szedett gyógyszert, ill. nem szorult steroid-kezelésre.
  3. A “változatlan” csoportba soroltuk azokat a betegeket, akik tüneteinek súlyossága, gyakorisága, a szükséges gyógyszerek mennyisége nem változott a kezelés előttihez képest.
  4. A “romlott” csoportba soroltuk volna azokat, akiknek a tüneteik súlyossága, gyakorisága, a használt gyógyszerek mennyisége növekedett. Azért mondom, hogy soroltuk volna, mert ilyen beteg nem volt a praxisunkban sem a vizsgált időszakban, sem egyébként.

Gyógyult 22 beteg, javult 10 beteg, változatlan 3 beteg.

Néhány mondatot szeretnék az eredményekhez hozzáfűzni.

A “GYÓGYULT” csoporthoz csak annyit, hogy a

  • kis súlyú babát 2 hónapos korától 13 hónapos koráig több alkalommal vizsgálták kórházban hasmenés, étvágytalanság, nem megfelelő ütemű súlynövekedés miatt. Kezelés után 1 évvel a kisded súlya 25-50 percentil között volt, hasmenése megszünt.
  • a 4 Bronchitises betegnek kezelés előtt 6 hét- 3 éve voltak nehézlégzéssel, köhögéssel járó betegségeik, melyek a kezelés után 1 éven belül egyiküknél sem ismétlődött.
  • a 3 chronicus csalángöbös gyermek 2 hónap- 1 éve volt folyamatosan kiütéses
  • a 8 szezonális -,ill. chr.allergiás rhinitises beteg 1 – 10 éves ananmnesisű volt.
  • a 2 colicaszerű hasfájásos beteg közül az egyiknek 1/2 éve, a másiknak 3 éve voltak panaszai. Természetesen többször vizsgálták őket Ac. appendicitis gyanúja miatt.
  • a gyógyult ekzemasok csoportja mind 10 év alatti gyermek volt, és csecsemő koruk óta állt fenn a betegség.

A “JAVULT” csoportban:

  • Az 1 kis súlyú gyermek a 3 percentil alatti súlyúból 1 év alatt 50 percentil lett, azonban 1 alkalommal csalángöb alakult ki egy új sampon használata után, így nem az alaptünet, hanem egy újabb allergiás manifesztáció miatt került ebbe a csoportba.
  • A 3 chronicus csalángöbös betegből az egyiknek csak fizikai megterhelésre alakult ki 2 alkalommal kiütése,-és mint tudjuk ez nem allergiás, hanem cholinergiás eredetű betegség.de akkor is volt tünete, tehát ebbe a csoport soroltuk.A másik betegnek 1x volt csalángöbös elváltozása,mely 2 nap alatt spontán megszünt, a harmadiknak többször is volt kiütése, de nem állandó jelleggel, mint a kezelés előtt.
  • A 2 szezonális Rhinitises betegnek voltak ugyan tünetei az adott időszakban, de a panaszok esetén újra vizsgálva és kezelve őket 1 hét alatt tünet-, és panaszmentessé váltak. Itt tartom fontosnak elmondani, hogy a pollenallergiások sikeres kezeléséhez igen sok nálunk termő fűfélét, virágot, gyomnövényt kellett gyűjtenünk, mert a gyári ampullák használata nem volt elegendő a sikeres kezeléshez. Azt hiszem, hogy az éghajlati különbözőségen túl, nagy szerepe van a pollenekre nálunk rárakódó bő szennyeződőseknek is.

Igen érdekes – és a betegek szempontjából jogos igény- hogy nem érik be a kezelt betegek azzal, hogy csökkenjen a náthájuk azt várják, hogy semmilyen apró tünetek sem legyen, bezárólag néhány tüsszögéssel. Ehhez viszont széles növénytani ismeretre kellett szert tennünk.

A 3 ekcémás beteg közül mindegyiknek jelentősen csökkent az ekcémás területek nagysága, és a használt szteroid-tartalmú kenőcs mennyisége.

A “változatlan” csoportba sorolt betegek közül a Quincke-oedemas betegnek több alkalommal volt elváltozása,melyet minden esetben szteroid injekcióval kezeltek. Úgy vélem, hogy emiatt nem derült fény az allergia-vizsgálat során minden allergénre, így a terápia is hiányos volt.

A csalángöbös beteg minden igyekezetünk ellenére sem javult, pedig a beteg minden szempontból korrect partner volt.

A felnőtt ekzemas beteg tünetei a kezelés hatására javultak, de a betegség- minden próbálkozásunk ellenére nagyon hullámzó lefolyást mutatott.

Ha az eredményeket az életkor alapján összegezzük:

 

0-2 év 2-6 év  6-10 év  10-14 év 14-18 év 18 év fölött
GYÓGYULT 4 5 5 1 7
JAVULT 3 1 6
VÁLTOZATLAN 3

 

 

 

Azt hiszem, a fenti táblázatból mindenképpen a “változatlan” csoportba sorolt betegről kell említést tenni. Az vetődik fel,hogy valamilyen krónikusan ható blokádot, gombás terhelést,életviteli problémát, nehézfém terhelést, -és sorolhatnám még tovább a lehetőségeket- nem találtunk meg, méghozzá olyanokat, melyek naponta érik a beteget, gátolják a terápiát és sok álmatlan éjszakát okoznak a terápeutának. Nem kell azt mondani, hogy általában nem arra a betegre emlékszik jobban az orvos, aki terv szerint, ütemesen javult, hanem arra, aki minden próbálkozás ellenére kudarcot jelent.

Most elhangzott előadásommal szerettem volna néhány számszerűsített tapasztalatomat megosztani Önökkel, felhívni a figyelmet a gyermekek súlyos veszélyeztetettségére és arra, hogy a BICOM terápiának -véleményem szerint – van létjogosultsága az allergia-terápiában, hiszen =62 % tünetmentes beteg- szerintem- figyelemreméltó siker.